Véget kell vetni a zöldfelületek profitorientált beépítésének, a tájépítészek látásmódját érvényesíteni kell természeti örökségünk alakításában - jelentette ki Lánszki Regő építészeti államtitkár Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett Kertörökség a turizmusban, turizmus a kertekben című nemzetközi konferencia megnyitóján. A rangos külföldi és hazai szakemberek részvételével zajló eseményt a Magyar Kertörökség Alapítvány szervezi. A konferencia része az Európai Történeti Kertek Napja nemzetközi eseménysorozatnak.
Tájépítészek, kerttörténészek, kertészmérnökök, kertészek és botanikusok számára magától értetődő a táj, a kertek, a növények iránti érdeklődés és szeretet, törekvés a megőrzésükre, védelmükre, fejlesztésükre. Emberek sokasága érzi ugyanezt a vonzalmat egy harmonikus táj, egy szép virágos kert, egy árnyat adó hatalmas fa láttán. A kertturizmus már az elmúlt két évtizedben is jelentős turisztikai vonzerővel bírt, a pandémiás járvány alatt azonban jelentősen megugrott a természeti örökség iránti kereslet és növekedése azóta is töretlen. Az elmúlt időszakban egyre látogatottabbá váltak a szabadtéri, a természet közeli helyek, a komplex kulturális örökséget hordozó kertörökségi helyszínek. Turisztikai vonzerőt jelentenek, így ma az idegenforgalmi kínálatban a kertturizmus sajátos és progresszív fejlődést mutató kategória.
A nemzetközi konferencia megnyitóján Lánszki Regő, a kulturális örökséget is felügyelő Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára emlékeztetett: 1938 óta nem született olyan törvény, mint a tavaly elfogadott új, magyar építészetről szóló szabályozás, amely kellő szigorral lép fel a zöldfelületek megóvása érdekében. A részletszabályok jelenleg kidolgozás alatt állnak, hamarosan bevezetésre kerül az energetikai tanúsítvány mintájára a zöldfelületi tanúsítvány, az őshonos magyar növények biztosítása érdekében előkészítés alatt áll a nemzeti faiskolai rendszer elindítása. Az országos főépítész ugyanakkor aláhúzta: „Nem az a zöld terület, amely nincs beépítve, hanem az, amit gondozunk.
Ennek érdekében szükséges a hazai tájépítész szakma bevonása, így hamarosan kinevezzük a törvényben nevesített országos főtájépítészt is” – hangsúlyozta Lánszki Regő.
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében emlékeztetett, a kultúra eredeti értelmében jóval tágabb fogalom, mint amelyben napjainkban használjuk, ennek eleven emlékhelyei és dísz- és haszonkertjeink, amelyek egyre fontosabb szerepet töltenek be a kultúrában is. „Kertemberként magam is doktorálok az élet akadémiáján, visszatérve a kultúra eredeti jelentéséhez, a természet megmunkálásához annak a civil mozgalomnak a tagjaként, amely a kötészet segítségével a Tündérkert költői képpel azonosítja szülőföldünket, a Kárpát-medencét” – fogalmazott Demeter Szilárd.
Dr. Herczeg Ágnes a konferenciát szervező Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke rámutatott, az MKA ezzel a konferenciával is szeretné ráirányítani a figyelmet a kertturizmusra, ugyanis részint a fenntartás folyamatosan növekvő költségei, részint a klímaváltozás egyre nagyobb kihívások elé állítják a szakembereket. A turizmus egy hatékony és prosperáló módszer, hiszen mind többen ébrednek rá világszerte a természeti örökségben rejlő esztétikai és rekreációs lehetőségekre – húzta alá az MKA elnöke.
Stefano Dominioni az Európa Tanács alá tartozó Kulturális Útvonalak Európai Intézetének igazgatója köszöntőjében rámutatott: Európában a tájturizmus második helyen szerepel a turisztikai célok közül, az idegenforgalom egyik legfontosabb forrásává vált a kultúra, ezért a turizmusnak biztosítania kell a szolgáltatásokat a megnövekedett igényekre. Ennek érdekében hozták létre a Európai Kulturális Útvonalakat, amelynek egyike a Történeti Kertek Európai Útvonala, amelynek a Magyar Kertörökség Alapítvány révén már három magyar történeti kert is tagja.
Galéria
