Zűrzavar 2045
Lev Birinszkij Bolondok tánca című tragikomédiája alapján készült szövegkönyv megírására
összeesküdtek: Bánki Gergely, Gábor Sára, Polgár Csaba
Bemutató: 2020. március 21.
ORKÁNY ELÍZ, kormányzó asszony Kerekes Éva
BARÁTH VENDEL, Elíz férje Znamenák István
PEKENDI LÓRÁNT, kabinetfőnök Bánki Gergely m.v.
GYINKE, gyakornok Jéger Zsombor
ORKÁNY MÁLNA, Elíz testvére Takács Nóra Diána
BARÁTH OLGA, Elíz lánya Zsigmond Emőke
SEMKE ATTILA, hivatalnok Máthé Zsolt
TÓTH CSENGŐ, hivatalnok Csákányi Eszter
SELMECZI KÁLMÁN, panaszos Lukáts Andor m.v.
THOMAS, holland műszaki főmuzsik Terhes Sándor m.v.
BONSZÁJ, műszaki muzsik Nagy Zsolt
COKA, műszaki muzsik Kókai Tünde
JUDA, műszaki muzsik Novkov Máté
NAUSZIKA, műszaki muzsik Bíró Kriszta
VIRÁG, műszaki muzsik Pogány Judit
WURST, műszaki muzsik Ficza István
BÉKÉS ITALA Békés Itala m.v.
VÉNSÉGES VÉN MÁCSAI PÁL Mácsai Pál
díszlet-jelmez: Izsák Lili
dramaturg: Gábor Sára
zene: Matkó Tamás
médiadesign: Juhász András, Táborosi András
súgó: Horváth Éva
ügyelő: Mózer Zsolt
asszisztens-gyakornok: Vereckei Kata
a rendező munkatársa: Érdi Ariadne
Rendező: Polgár Csaba
2045-ben az Újorosz Birodalomban dúl az ellenállás. Elégedetlen emberek tízezrei fognak össze, hogy
véget vessenek a féldiktatórikus, elnyomó vezetésnek. Vágyaik sokfélék, szövetségük ingatag, de
indulatuk közös, ezért ijesztő. Egyetlen kormányzóság akad csak, ahol rend van és nyugalom, egy
félreeső kis tartomány: Vengrija, azaz Magyarország. Kormányzója egy asszony, aki minden erejével
igyekszik elhitetni a moszkvai vezetéssel, hogy Vengrija-tartományban is dúl az ellenállás, tehát
Moszkva küldjön neki még pénzt, pénzt és még több pénzt. Nagy igyekezetében észre sem veszi,
hogy a káosz már tényleg ott kopogtat az ajtaján... Káosz, zűrzavar, vagy ahogy az oroszok mondják
ezt a furcsa magyar szót: zsűrzsavjar.
Racine:
ORESZTÉSZ SZERETI
HERMIONÉT,
AKI SZERETI PÜRRHOSZT,
AKI SZERETI ANDROMAKHÉT,
AKI SZERETI HEKTÓRT,
AKI HALOTT
(Andromakhé)
Szabó Lőrinc fordítása alapján
Szövegkönyv: Ari-Nagy Barbara, Gáspár Ildikó, Závada Péter
Bemutató: 2020. március 20. (Örkény Stúdió)
ANDROMAKHÉ, Hektór özvegye, Pürrhosz rabnője Hámori Gabriella
PÜRRHOSZ, Akhilleusz fia, Epirosz királya Borsi-Balogh Máté
ORESZTÉSZ, Agamemnón fia Patkós Márton
HERMIONÉ, Heléna és Meneláosz lánya, Pürrhosz jegyese Józsa Bettina m.v.
PÜLADÉSZ, Oresztész barátja Dóra Béla
FŐNIX, Pürrhosz tanácsadója és testőre Vajda Milán
ASZTÜANAX, Andromakhé és Hektór kisfia Csillik Ákos / Zikkert Milán
díszlet, jelmez: Szabados Luca
mozgás: Horkay Barnabás
világítás: Baumgartner Sándor
dramaturg: Ari-Nagy Barbara
ügyelő, asszisztens: Laky Diána
zenei vezető: Kákonyi Árpád
súgó: Mészáros Csilla
Rendező: Gáspár Ildikó
Micsoda ökörség. Nem tűnt föl még soha senkinek, hogy az európai irodalom szerelmi történeteinek
láttán, valójában el kéne mennie kedvünknek attól, hogy szerelmesek legyünk? Ám ennyi vereség és
pusztulás láttán is kinek ment volna el a kedve a szerelemtől? Akkor minek mégis e roppant
mennyiségű könny, vér, méreg, bosszú, gyilok, s mivégre a sok őrjöngés, téboly, sikoly, hisztéria? (...)
Kedves szerelmi regényeink hősei miért taszigálják szerelmesüket a halálba? Ha nem ők, akkor meg
ki? Sors? Mi az? Isten? Ki ő? (...) Aki szerelmes regényt olvas, halálra vágyik? Miért tekintettük annyi
évszázadon át szépnek a boldogtalanságot, miért élvezzük mások szenvedésének látványát, ha
egyszer úgy vélekedünk róla, hogy nem jó? (...) Lehet-e különbséget tenni egy ilyen világban a
slágerek és a filozófiák között?
(Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről)