Újragondolt klasszikus a színpadon: Alföldi Róbert és Stohl András a Furcsa pár-ban( interjú Puskás Tamással a Furcsa Pár rendezőjével)
-    Felix Unger és Oscar Madison ikonikus párosa generációk óta foglalkoztatja a színházi szakmát. Miért esett a választásod éppen Alföldi Róbertre és Stohl Andrásra? Hogyan hat egymásra a kettejük kettőse a próbafolyamat alatt? 
-    Miért esett a választás Stoll Andrásra és Alföldi Róbertre? Azért, mert két” dinoszaurusz” a színpadon.  A két főszereplő – Alföldi Róbert és Stohl András – évtizedes múltra visszatekintő szakmai és magánéleti kapcsolatot ápolnak. Külön-külön és rendező-színész felállásban már számos nagy sikerben dolgoztak együtt (például My Fair Lady, Network, Játék a kastélyban, Illatszertár, Házassági leckék). 
Bár mindkét színész hatalmas életművet tudhat maga mögött, és Alföldi Róbert a Nemzeti Színházban igazgatóként is rendezte Stohl Andrást, ebben a felállásban – párban a színpadon – még nem láthatta őket a közönség. 
- Neil Simon komédiája klasszikusnak számít, de a darab új fordításban kerül színre. Miért volt szükség a darab új fordítására?
      -    A darab eredetileg több mint 60 éve született, és az Örkény István által 1965-ben készített magyar fordítás mára elavult a mai nézők számára. 
Az elmúlt hat évtizedben a mindennapi élet ritmusa és nyelvezete gyökeresen megváltozott. Ahhoz, meglegyen az "itt és most" élménye, a szöveget a mai kor szelleméhez, az okostelefonok és a modern kommunikáció világához kellett igazítani. 
Az új, humortól és friss nyelvi fordulatoktól hangos fordítást a  fiaim Dunai Samu és Dávid készítették, akik mindketten remekül beszélnek angolul és a mai generációt képviselik. 
Alföldi Róbert, aki Felix Ungert a férfias figurát , valamint Stohl András, aki Oscar Medisont a nőiesebb férfit alakítja - zseniálisan vitték színre a figurát az új köntösbe öltöztetett darabban- ahol a mai kor nézője számára is érvényes friss humort vagy drámaiságot hoztak .
-Egy világhírű vígjáték esetében a nézőknek sokszor határozott elvárásai, sőt előzetes képei vannak a történetről. Rendezőként hogyan tudtad elkerülni a közhelyeket, és mi az a saját, egyedi hangsúly, amit leginkább meg szeretnél mutatni ebben az előadásban? 
 

-    A nagy elődök Jack Lemmon és Walter Matthau 1968-as ikonikus filmalakításai után a magyar színészek alakításai  zseniálisan és méltón nőttek fel a feladathoz
A rendező a munkáját a karmesteréhez hasonlítom: feladata, hogy a kiválasztott remekmű minden erényét kibontsa, és a színészeket a primér vagy ösztönös rossz irányokból visszaterelje a helyes szituációkba. 
A mély személyes kapcsolat és a közös szakmai alapok leegyszerűsítik a próbákat, így a felmerülő művészi viták nem akadályozzák a konszenzus megszületését. 
-Hogyan látja a tragédia és a komédia viszonyát utalva a Centrál színház repertárjára?
A műfaji kérdésekről szólva elmondanám, hogy nincs alá-fölé rendeltség a tragédia és a komédia között; mindkettő ugyanannak az emberi küzdelemnek és esendőségnek a két eltérő arca. 
-Egy világhírű vígjáték esetében a nézőknek sokszor határozott elvárásai, sőt előzetes képei vannak a történetről. Rendezőként hogyan tudtad elkerülni a közhelyeket, és mi az a saját, egyedi hangsúly, amit leginkább meg szeretnél mutatni ebben az előadásban? 
-Milyen sikerre számít, megél többszáz előadást a darab?
-A szabadtéri és margitszigeti előadásokat már több mint 9000 néző látta, és a darab lendülettel halad a budapesti kőszínházi bemutató felé. 
A Centrál Színház 12 darabos repertoárjából hat előadás már átlépte a 300-as előadásszámot. 
Az előadás nemcsak a két főszereplő személye miatt különleges, hanem a színházi szöveg modern köntösbe öltöztetése miatt is.